Egyre több robbanófejet helyeznek működőképes állapotba világszerte, és a tendencia vélhetően tovább gyorsul a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint.
Egyre nő a Kína–Tajvan-feszültség, Peking elkerítene egy egész tengert, sűrűsödnek az észak-koreai rakétatesztek, így a délkelet-ázsiai-óceániai térség hadászati kiadásai meredeken ívelnek felfelé. Közben az USA intenzíven igyekszik megerősíteni régiós jelenlétét és kapcsolatait, a puskaporos levegő miatt pedig olyan államok is tárt karokkal várják, melyek korábban igyekeztek tisztes távolságot tartani tőle.
Érdekes kivételként virít Magyarország a Stockholmi Békekutató Intézet fegyvervásárlási térképén. Míg az európai államok egytől egyig az amerikaiaktól vettek hadászati eszközöket 2014-ben, addig Magyarország megmaradt az orosz partnereknél. Ezzel egy táborba került Fehéroroszországgal, Azerbajdzsánnal, Szíriával, illetve a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadókkal.
1998 óta tavaly először fordult elő, hogy a világon csak csekély mértékben, mindössze 0,3 százalékkal emelkedtek a fegyverkezési kiadások. A nukleáris fegyverek jelentette fenyegetés ugyanakkor még mindig jelentős - derül ki a Stockholmi Békekutató Intézet hétfőn közzétett tanulmányából.
Összesen 401 milliárd dollárért értékesített fegyvert a száz legnagyobb fegyvergyártó cég 2009-ben - nem számítva a kínaiakat -, ami nyolcszázalékos növekedést jelent az előző évhez képest - derült ki a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) fegyverkereskedelemről szóló, hétfőn közzétett jelentéséből.
